Regina Saphier: Experts don’t make the future. Dreamers do!

This is a cross posting of my article “Regina Saphier: Experts don’t make the future. Dreamers do!” published via LinkedIn on August 7, 2014.

Societies in 2042? Unemployed AI developer & robotics engineer needs your unconditional support. (

Societies in 2042?
Unemployed AI developer & robotics engineer needs your unconditional support. ( written by Regina Saphier)


Regina Saphier: Experts don’t make the future. Dreamers do!

I am writing this post in response to these LinkedIn influencer posts:

Vivek Wadhwa: We’re heading into a jobless future, no matter what the government does

Vivek Wadhwa: Why We Should Believe the Dreamers — And Not the Experts

Dear Vivek!

When I challenged you a few weeks ago to think about Unconditional Basic Income (as discussed in one of my blog notes), you responded that UBI equals unemployment in your opinion and that you are not sure the world is ready for that (note: I respectfully disagree, UBI would not cause unemployment and the world is just about to be ready for UBI). It is clear based on your blog on a jobless future that in addition you believe that new technologies also lead to unemployment. So, no matter what we do, the result is more unemployment in your opinion and there is no turning back. I agree. When you now write that people should opt for 20 or 10 hour work weeks you are not far away from the 5 or the zero hour work week (that comes next). In your other blog post you say people should know that experts are getting more and more puzzled by the future and are less and less able to predict what’s coming.

I agree: Dreamers Are The New Experts

There is one tiny problem: Mostly experts have the resources, dreamers usually don’t. Experts are usually part of the establishment and like to hold on to their power. Dreamers and idealist are usually outsiders and dislike institutions. Elon Musk is a rare kind of dreamer who is also an expert with self made resources. So, we have to find a way in the future to get more resources to the dreamers who possess or are ready to acquire and build expert level knowledge and find more experts with dreamer qualities.

To quote myself: “Many people sadly assume that if you work you earn an income and that this is the only way and that it is always true. Less people are able to imagine that if you have an income then you will work on things that matter based on your initiative and your diligence (based on inner motivation). We are up against the limitations of human imagination and experiences, NOT against economics. It is not economics that defines us. We are the ones creating and defining economics with our collective imagination.” This paragraph was taken from another relevant blog note written by me… basically Part 2 of my above mentioned UBI blog post.

All truth passes through three stages. First, it is ridiculed. Second, it is violently opposed. Third, it is accepted as being self-evident. (Arthur Schopenhauer)


Isn’t it possible that sufficiently imaginative people are not very common in the field of economics? Isn’t it possible that when you suggest a shorter workweek you are stuck in an old paradigm that is completely outdated and not at all creative in terms of modern thinking? I think if we take David M. Kelley‘s principles of evoking creativity and combine his transformative methods with social issues and economics related innovation, we will be able to initiate a true paradigm shift.

For new kinds of ideas we need to discover new ways of thinking in a new era. To help you understand how silly it sounds to opt for 10 or 20 hour work weeks in the future: If Coursera or edX asked you to suggest a payment method three years ago during the planning phase (based on your latest article suggesting a drastically shorter workweek) you probably would have suggested that online students in India should pay “only” 25-50% of the tuition fee compared to American on campus students (at Stanford or at Harvard)… and so, would have completely rejected poorer talent in India based on simple personal lack of imagination, effort and courage. As we know that would ruin the entire massive model of these MOOCs, yet that would be the only thing you could come up with. I am sure in retrospect you would not want to take that kind of embarrassment upon yourself. People now have free choices for top level learning, and only exams come with a small fee (and even that can be waived). If this is possible, anything is possible. This is why either free utilities and/or (as I call it) “employment-independent optimal income” might and should be possible too (more and more of the technologies is there to make that possible) and instead of unemployment, it would mean massive open online entrepreneurship and human creativity with no existential pressure.

Serious Social Games

What we need is a new field of intuitive, compassionate and creative Social and Economic Engineering and Design or SEED, but ideally one that is not related to business, academia, party politics, nor government, rather one that is crowdsourced, that is based on big understanding of Big Data and Social Physics. Show me the numbers, the computer models, show me the online games that could test the hypothesis and trace the hidden, yet key mechanisms of positive social transformation. In EyeWire you can trace neurons, in FoldIt you can optimize proteins (these are serious online science games). I am positive there are serious game design opportunities to trace and optimally “fold” social structures, we just need to create those tools and mindsets on a global scale.

In the US the government was able to drive technological R&D. The same way, the task of the US government right now is to drive social and economic R&D. At the same time private foundations also must engage in financing social experiments that are based on careful, mindful and thoughtful research. The same is true for the EU that is now trying to shake up its economic situation, yet ignores the social elements and the ever present income inequality in eastern, southern, western and northern Europe. One day people are going to look back and think: How were people able to live during those dark ages?

What to Expect?

During my twenties I wanted the internet to provide me with information, let me exchange e-mails and chat lines and answer my questions. During my thirties I wanted the internet to connect me with the entire world, let me do research, let me express myself, let me build my online image and presence and provide me with top learning opportunities. During my forties I want the internet to find me the perfect jobs (as long as jobs are available), and provide me with an optimal income, as simple as that, independent of work in the traditional sense (in the future).

Just a Few Questions

Why do people take it for granted that facebook is perfectly welcome to earn money with our data, while we are not getting a penny? Why is it so natural that bloggers with excellent content get nothing while bad journalists earn money? Why can’t we track how our ideas pollinate the blogosphere and the mind of researchers and business people? Why is it that designers have to complain about their images being misused instead of having a solution that would make it possible for them to either receive automatic payments for every use or alternatively have their image posted with their work or website as an advertisement? How come the fitting jobs still can’t find you based on your extensive online content? How come society still thinks that creative human content writing (that can not yet be beaten by AI) should not be rewarded by the society that benefits from the producers’ inner motivation, diligence and hard work? We need more online activities that actually provide all sorts of income. We need to start squeezing more income out of the online sphere for everyone.

Social Scavenger Hunt

Here is an excellent example to tweak your attitudes and thinking regarding hidden value and access: The Bigger or Better Scavenger Hunt. This is a game college students and kids play in the US. The key idea is that you start with a small item, like a chewing gum and keep walking door to door asking for something bigger or better… like a book… or a pen drive… and in a few steps, after a few doors you might end up with a used smartphone. Imagine what you could end up with if you walked across the US… There are huge wasted assets and financial resources all over societies that need to be redistributed fairly in order to permit anyone to live an enlightened life on Earth. And developed societies must start to think about introducing Unconditional Basic Income, because when hundreds of millions of people start their grotesque jobs of 10 hours a week, what are we going to do to keep the middle class alive? And what about poor people who are without jobs already, some of them formerly known as lower or even upper middle class citizens? Everything happens so fast with technological development that we must speed up our social and financial adjustment and for that we need appropriate ideas for testing and we need to start the computer simulations yesterday to introduce the right policies tomorrow. After all, this is a social emergency!

Star Trek – Emergency Medical Hologram – “Please state the nature of the medical emergency!”

If you don’t know Star Trek Voyager: there is a brilliant holographic doctor with a slightly narcissistic personality… a gifted opera singer with the desire to be as human as possible. He is undoubtedly an important part of the starship crew and goes on all sorts of missions. Robert Picardo did an excellent job portraying a technology that appears to be human yet it isn’t. This EMH even has his own personality and his personality disorder to fit in perfectly with people. People in the story are never concerned with money, yet they aspire to do a good job, as does the Hologram. Members of the crew don’t get puzzled by the holographic team member, but they occasionally struggle with his personality traits. Very human indeed. I like this vision of a technology perfectly fitting in with humans, even having a sense of humor. And he (almost) never gets tired of asking what the emergency is…

The same way we should not get tired of asking: How are we going to sustain people in an era when human work no longer generates income? When income is a given and people still remain productive in so many ways… That should be a healthier avenue. Picture that! Please state the nature of the social emergency and use your imagination to solve it! Let us do this together.





Saphier Regina: A Nők meg a “Startup” Ápolás Művészete

For English speakers I have a self made audio behind the English title here (38 mins 36 secs): Women and the Art of Startup Maintenance  This is my first podcast, so please be patient with me. If something is unclear, have a quick look at the Hungarian text for names, titles, images and links for example. I used the free resources of The Internet Archive in San Francisco, in the US to offer you an online streaming opportunity.

Saphier Regina: A Nők meg a “Startup” Ápolás Művészete


Magyar Billentyűt Ragadtam → Az egyetlen ember, akinek két Nobel-t adtak, két külön szakterületen: Marie → Néhány Gondolat a Tesztoszteronról → A “Gazella” Program Négy Nyertese (anyagi helyzetük, honlapjaik, és a nők helyzete a cégek felső vezetői rétegében) → Prezi, Szellemi Tőke, Vándorlás és Szexizmus → Daphne Startup-ja: Coursera → Sheryl és a Malőr → Mire Jó a Szakemberek Vándorlása? → Péter és a Férfi Önérdek → Kigolyózott Nők → Vezetés, Cégek, Nők, Inkubátorok és Gyorsítók → Releváns cikkek

Magyar Billentyűt Ragadtam

Évek óta nem írtam magyarul blogot (a TED és Coursera blogjaimat rendszeresen angolul írom, mert a célközönségem globális), de most a téma megköveteli, hogy magyarul fogalmazzam meg a gondolataimat (jó lenne, ha minden magyar tudna angolul, de sajnos nem ez a helyzet). Nagy cirkusz van a “Szilícium Völgyben”, Vivek Wadhwa Silicon Valley’s Anti-Social Network” címmel a Twitter CEO-jával folytatott nyilvános online vitájáról írt. A lényeg az, hogy az egyik férfi (Vivek), azzal vádolja a másik férfit (Dick Costolo-t), hogy annak nem érdeke, hogy több nő legyen “A Völgy” cégeinek felső vezetői között, és azt állítja, hogy ez társadalom-, piac és profit (tehát befektető) ellenes hozzáállás. Igaza van, de én közben azt is látom, hogy két becsvágyó pasi a nőkről vitázik, a nők feje felett, miközben valójában mindkettő azzal van elfoglalva, hogy nekik mindenképpen jó legyen. Vivek pl. el akarja adni a témába vágó könyvét, világos, hogy nekimegy egy jól látható CEO-nak, aki különben gyaníthatóan valóban egy hím-soviniszta, elitista, “harvardista”, “völgyista”, fehér férfi. Nagyot néznénk, ha pl. indiai nő lenne, aki mondjuk nem a Harvardra járt. Még nagyon sok dolga akad a kisebbségek és a nők, illetve a nem pofátlan (értsd, nem önző, nem erőszakos, hanem empatikus, önvizsgálatra képes) férfiak érdekeit védő, a társadalom sokféleségének fontossága mellett érvelő csendes és hangos csoportoknak.

Az egyetlen ember, akinek két Nobel-t adtak, két külön szakterületen: Marie

Azoknak, akik szerint a nők másodrendű emberek és csak arra jók, hogy gyereket szüljenek, itt egy kis info: A Nobel Díj-at eddig csak négy embernek ítélték meg kétszer, de közöttük is csak egy ember volt, aki két tudományterületen is megkapta: egy nő! Pár éve olvastam Maria Salomea Skłodowska-Curie egyik életrajzát, amelyiket lánya, a 2007-ben, 102 éves korában elhunyt újságíró és zongoraművész, Ève Denise Curie Labouisse írt.

English: Marie Curie (born Maria Salomea Skłod...Az a rész különösen megmaradt bennem, hogy Marie reggel rendszeresen feltette főni a levest, és otthagyta a lángon, elment otthonról, hogy a laboratóriumában dolgozhasson a férjével… remélte, hogy nem ég le a házuk, és lesz ebéd. Pierre Curie, Marie férje soha nem tett fel levest, nem szült két gyereket, és “csak” egy Nobelt kapott, mielőtt egy lovaskocsi halálra gázolta. Érdekes kérdés, hogy mi lett volna, ha nem Marie-nak (a szorgalmas, rendkívül tehetséges, és kétségtelenül mazochista lengyel bevándorlónak) kell feltennie a levest, és ha nem lett volna elvárás vagy társadalmi kényszer, hogy feleség és anya legyen. Lehet, hogy három Nobel Díjat kapott volna? (Marie az első Nobelt még férjével közösen, de a második Noble-t már évekkel a férje halála után kapta, önállóan.) Mellesleg a másik lányuk, Irène Joliot-Curie is Nobel díjas lett (a férjével közösen). Persze a nőknek nem a Nobel a cél. A nőknek az a cél, hogy egyenrangú emberi lényekként kezeljék őket a férfiak.

Néhány Gondolat a Tesztoszteronról

Hogy ne csak a levegőbe beszéljünk férfiakról és nőkről, szerintem érdemes egy pillantást vetni az egyik legfontosabb hormonra, az egyik olyan tényezőre, ami nagyon is megkülönbözteti a nőket és a férfiakat. Egy kérdés: Tudta-e az olvasó, hogy az agresszió és normális motiváció (nem egyetlen, de az) egyik legfontosabb alaphormonja a tesztoszteron? Ezt lehet, hogy tudta. Azt azonban kevesebben tudják, hogy a vérben, tehát a szérumban található normál tesztoszteron intervallumok esetében az “egészséges” nők és az “egészséges” férfiak laborleletein nincs a két “normál” halmaznak metszete: a nőknél a normál intervallum felső (!) határa valahol 2 nmol/L alatt van (ez a nőknek, a saját komplex hormonális profiljuk alapján, más egyéb hormonokkal karöltve, elég a normális motiváció fönntartásához, de nem véletlen, hogy kevésbé hajlamosak az agresszióra), míg a férfiak esetében az alsó normál érték kb. 10 nmol/L felett kezdődik, és 30 nmol/L körül van a férfiak egészséges felső határértéke. Tehát az “elférfiasodó” nők és az “elnőiesedő” férfiak valahol 2 nmol/L és 10 nmol/L között szinte külön gender, avagy társadalmi nemi halmazokat képeznek (és ők speciális diszkriminatív, korlátolt viselkedésekkel találják magukat szemben). Érdekesség: ha egy nőnek tesztoszteront adnak, eltárgyiasul a szexualitása és agresszívabb lesz, míg ha egy férfinak annyira leesik a tesztoszteron szintje, hogy már a normális női szintet közelíti, akkor teljesen motiválatlan és apatikus lesz (míg megközelítőleg hasonlóan alacsony tesztoszteron szinttel egy nő teljesen normális és stabil érzelmi állapotban lenne, alkotna, sportolna, élné az életét).

Ugyanakkor a kiemelkedő intellektuális képességeket mérő teszteknek bizony van közös halmaza az egészséges nők és férfiak esetében. A nők oktatásának elterjedése mára oda vezetett, hogy a nők intelligencia szint átlaga immár meghaladja a férfiakét. Az is köztudott, hogy a mostani fiatalok mérhető intelligencia hányadosa, a fejlett társadalmakban meghaladja szüleik és nagyszüleik intelligencia hányadosát (miközben az USA-ban, egyelőre felderítetlen okból a férfiak átlagos tesztoszteron szintje folyamatosan csökken… képzeljük el a kevésbé intelligens, de agresszívebb apák, és lényegesen intelligensebb, de sokkal passzívabb fiaik interakcióit…). Ennek ellenére a primitívebb, zsigeribb alapokon nyugvó társadalmakban (ma még szinte mind ilyen a Földön) mégis inkább a férfiak jutnak vezető szerepekhez (bár a nők fokozatosan egyre több vezető pozíciót töltenek be, talán mert könnyebben értenek szót a kevésbé agresszív, de intelligens férfiakkal). A nőket nem az teszi alkalmasabbá egyes dolgokra, hogy helyből jobbak valamiben, hanem meglehet például az, hogy sokszor tisztábban képesek gondolkodni, másokra is gondolnak, hajlamosabbak az együttérzésre másokkal, és kevésbé hajlamosak vakmerően dönteni, mivel például kevesebb a tesztoszteron a szervezetükben (természetesen még számtalan meghatározó különbség van, de ez a hormon hihetetlen mértékben befolyásolja az agy működését és a személyiséget). 

Nem biztos, hogy a ma előszeretettel mutogatott felső vezető nők ideális példák arra, hogy milyen is egy nő, ha vezet. Amint egy intelligens nő elkezd a férfiak tesztoszteronban igen gazdag közegében a vezető szerepekért “harcolni”, azt tapasztalja, hogy az agresszióért felelős extra hormon mennyiség lendületet és önbizalmat adó, gátlásoldó, individualizáló, “praktikusan” empátia csökkentő hatása mellé a férfiaknak elég kevesebb ész és tudás is, hogy előrejussanak. Tény, hogy vannak agresszív nők, de pl. a fizikai agresszió sokkal gyakoribb a férfiak körében. Ehhez adjuk még hozzá a megrögzött rossz társadalmi beidegződéseket, melyek szerint a nők fogják be a szájukat, mert tudatlanok, nem elég okosak, és nem elég rátermettek (az a legszomorúbb, amikor ezt még a nők is elhiszik). A férfiak nem azért töltenek be több vezető pozíciót, mert okosabbak, hanem mert agresszívabbak és kevésbé “zavarja” őket más emberek érzelmi világa… ha nem érzed, hogy belerúgtál valakibe, akkor nem zavar a haladásban, hogy helytelenül viselkedtél (értsd: kevésbé empatikusan).

Bár nekem nem tetszik, amikor egy nő anyagi érdekből beházasodik egy gazdag férfi vagyonába, de ha jobban belegondolunk, lehet, hogy még manapság is: sok nőnek ez az egyetlen esélye, hogy ő és a gyerekei jobb társadalmi helyzetbe kerüljenek. Meglehet, hogy egy kevésbé férfijogú társadalomban ezek a nők is inkább az önállóságot választanák, de most erre még nincs meg a lehetőségük, mert még az “elit” is zsigeri szinten vezérelt, nem ésszel él. Alább majd mutatok egy szép példát arra, hogy milyen egy okos nő és egy okos férfi egyenrangú és produktív házassága (bár hozzá kell tennem, hogy a feleség, arcvonásai alapján a magasabb normál tesztoszteron szintű nők közé tartozik… az arc, az áll, a szemöldök, az arccsont, sokat elárulnak egy férfi és egy nő hormonális arányairól).

A siker titka, a jövőben, hogy a férfiakat meg kell tanítani agressziójuk kordában tartására, a nőket pedig meg kell tanítani arra, hogy hogyan legyenek asszertívebbek. Mivel a tehetséges férfiaknak ott van a zsigeri agresszió (ennek van egészséges és szalonképes mértéke) és az ész, a tehetséges nőknek is kell valami az ész mellé, és esetükben ez csak egy tanult, agresszivitást pótló társas magatartás lehet: az asszertivitás avagy a tanult önérvényesítési képesség (ez azokra a férfiakra is vonatkozik, akiknek szérum tesztoszteron szintje a normál férfi tesztoszteron skála alsó értékei körül szóródnak statisztikailag… bár tény, hogy van, aki tesztoszteront szed, hogy határozottabb, agresszívabb, bátrabb, potensebb, motiváltabb, vidámabb, soványabb és fittebb legyen… tehát, hogy megfeleljen a vélt vagy valós társadalmi elvárásoknak… de van, hogy elég ha a D vitamin szintjét teszik helyre, és azonnal megemelkedik a tesztoszteron szintje is).

Ha egy nő egymaga, társadalmi rétegváltással, a társadalom kevésbé kedvezményezett részeiből, beházasodás nélkül akar előrejutni szakmailag, pl. az üzleti életben, komoly stressz éri a szervezetét, ha nem élhet személyisége és biológiája rá jellemző vonásaival, és ha fel kell vennie bizonyos “férfiasnak” ítélt viselkedésformákat (természetesen erről is hosszan lehetne elmélkedni, hogy mi is az a férfias és nőies). Szó szerint belebetegedhet a rá alapvetően nem jellemző viselkedésbe. Ma már a fejlett társadalmakban több nő hal bele súlyos (a torzító életforma miatt kialakuló) szívbetegségekbe, mint férfi. Sok nő ma férfiasnak aposztrofált betegségekbe hal bele, amilyen a szívroham, és sokkal nagyobb eséllyel halnak bele, mint egy férfi, mert az orvosok ritkábban feltételezik egyelőre, hogy egy nőnek szívrohama lehet. Aztán ott van az a szomorú összefüggés is, hogy a nagyon nagy stresszel járó munkakörök hatására (melyek nem önmagukban, hanem az egyenlőtlen közegben nyomasztóak), a nők magasabb tesztoszteron szintje elősegítheti pl. a mellrák kialakulását is. Csak azért taglaltam ezt a témát, hogy legyen némi tartalma az olyan fogalmaknak, mint elnőiesedés, elférfiasodás, agresszió, és motiváció. A háttérben ott vannak a kognitív, hormonális, biológiai, fiziológiai, kémiai, genetikai, neurológiai és a “microbiome” által meghatározott folyamatok. Nem elvont, hanem nagyon is egzaktan mérhető tényezők vannak a háttérben, a mélyen ható társadalmi tényezők mellett. Konkrét tesztoszteron hatással kapcsolatos életszerű emberi történeteket ezen a linken hallhat a kedves olvasó, a This American Life 2002-ben készült műsorában, angolul. Nagyon érdekes!

Mindeközben Magyarországon a NIH (Nemzeti Innovációs Hivatal) által kiírt “akkreditált technológiai inkubátor” (avagy a Gazella) pályázat négy nyertes cégét megvizsgálva azt találtam, hogy hivatalosan, a közzétett cégadatok alapján csak az egyik cég igazgatóságában szerepel egyetlen egy nő.

A “Gazella” Program Négy Nyertese (anyagi helyzetük, honlapjaik, és a nők helyzete a cégek felső vezetői rétegében)

Szandrocha Kamilla (ügyvezető partner) CEIS, (igazgatósági tag) Aquincum Technológiai Inkubátor Zrt.

Ξ Aquincum Technológiai Inkubátor Zrt. (Bejegyezve: 2013/09/25)

Nő a felső vezetésben (4/1 avagy 25%): Szandrocha Kamilla, igazgatósági tag, együttes döntésre jogosult az igazgatóság másik három tagjával, akik: Duda Ernő, Lepp Gyula, és Várkonyi Attila Miklós… Amikor nemrég rákérdeztem, Duda Ernő nagyon pozitívan nyilatkozott a hölgy szellemi képességeiről, nem azért tagja az igazgatóságnak, mert Kóka János felesége, hanem mert tehetséges. Egyelőre nincs honlapjuk, ami meglepő, viszont rendelkeznek a pályázathoz szükséges 40 millió Ft-os jegyzett tőkével, a nyilvános cégadatok alapján. Részvényesek: Alder Vagyonkezelő Zrt., Central European Investment Services Tanácsadó Kft. (Szandrocha Kamilla cége), FastVentures Zrt. (melyben az egyszemélyes részvénytársaság tulajdonosának húga, Várkonyi Enikő, együttes képviseleti jogkörrel rendelkezik, ami örvendetes, ha tényleges befolyással bír), Graphisoft Park Ingatlanfejlesztő Kft. (ennek egyetlen tagja, nem meglepő módon a Bojár Gábor féle, hatalmas tőkeerővel rendelkező Graphisoft Park SE Ingatlanfejlesztő Európai Részvénytársaság, melynek képviselői között sajnos egyetlen nőt sem találunk), és a Qualinnova Consulting Kft.

Ξ Digital Factory Zrt. (Bejegyezve: 2013/09/06)

Nő nincs a cégben, és hivatalosan Valner Szabolcs az egyetlen részvényes, illetve az egyetlen képviselő (pillanatnyilag). Reméljük, hogy hamarosan legalább egy női részvényes és/vagy CEO lesz a cégben (ahogy Amerikában mondjuk, emiatt “ne tartsd vissza a lélegzetedet”). Valner úr a technológiai területen tévesen a “meritokráciát” véli felfedezni a férfiak szakterületi dominanciája mögött. Azt vallja, hogy győzzön a “jobbik”, mert hiszen szerinte az esélyek egyenlőek, és képtelen belátni, a nőknek igenis extra biztatás és mentorálás kell, hogy egyáltalán gondolni merjenek arra, hogy IT céget indítsanak. A cikkekkel, melyeket látókörének SOS bővítése érdekében küldtem, semmit sem tudott kezdeni… mit érdekli őt, hiszen ő férfi, és neki minden úgy jó, ahogy van. Ráadásul mindez, szerinte, nem rajta múlik, pedig bizony immár rajta is múlik. Fel kellene nőni a felelősséghez! A cég rendelkezik a pályázathoz szükséges 40 millió Ft-os jegyzett tőkével, a nyilvános cégadatok alapján.

Ξ ACME Labs Zrt. (Bejegyezve: 2013/09/20)

Nő a felső vezetésben a honlap szerint: Farkas-Tolnai Krisztina Mária CFO, feltehetően a CEO felesége… saját jogán, a cég önálló képviseletére a hivatalos cégadatok alapján nem jogosult, de az amerikai CTO kézbesítési megbízottja. Reméljük, hogy hamarosan az okiratba is bekerül, önálló döntési jogkörű CFO-ként, mert úgy tűnik, a képességei megvannak ehhez. A cég a blog írásának napjaiban még nem rendelkezett a pályázathoz szükséges 40 millió Ft-os jegyzett tőkével, legalábbis a nyilvános cégadatok szerint.

Ξ iCatapult Technológiai és Üzletfejlesztési Zrt. (Bejegyezve: 2012/12/19)

Nő a felső vezetésben a honlap szerint: Takács Zsuzsanna COO, de a cég képviseletére a hivatalos cégadatok alapján nem jogosult, a közzétett cégadatok között nem is szerepel a neve. A hölgy korábban executive secretary volt, LinkedIn profilja alapján nem tudunk meg többet. Reméljük, hogy ez a helyzet hamarosan változik. A cég a blog írásának napjaiban még nem rendelkezett a pályázathoz szükséges 40 millió Ft-os jegyzett tőkével, legalábbis a nyilvános cégadatok szerint.

Kérdés, hogy például Árvai Péter, a Prezi CEO-ja és a “Gazella” zsűri egyik tagja mennyire látja át, hogy különösen a social media korában, nők is kellenek az IT felsővezetők szintjén (talán annyiban más ő, mint a többi férfi CEO a kaliforniai völgyben és itthon, hogy Svédországban született és cseperedett fel… esetleg hamarabb belátja, hogy mit kell tennie). Egy tehetséges nő, ha megfeszül sem képes a hülye előítéleteket legyőzni, ha nincs rájuk külön felkészítve, illetve ha nincs része hozzáértő támogatásban, pl. a felvilágosultabb férfiak részéről (és az áttörést egyedül egy nőtől nem is lehet elvárni, sok nőnek kell demonstrálnia, hogy képes valamire, és jogosan várja el, hogy szakmailag, emberileg és anyagilag megbecsüljék… és azt is tudjuk, hogy itthon általában a férfiak munkáját sem becsülik meg).

Prezi Logo

Prezi, Szellemi Tőke, Vándorlás és Szexizmus

Az is kérdés, hogy a “boldoguljunk itthon” szlogen mennyire autentikus (a különben kiváló katalizátor) Árvai Péter szájából,

– miközben ő nem Magyarországon született (valójában nem ebben a közegben létezik, akkor sem, ha sokat van itt, ő sokkal inkább globális karakter, igazi vérbeli kozmopolita), és

– miközben a Prezi alkalmazottai igen nagy számban külföldiek, akik Budapestre jöttek a Prezi miatt (ami különben nagyon jó, mert fontos a nemzetközi mozgás, és helyes, hogy sok közöttük a nő), és

– amikor a Kft. és más “magyar” startup-ok nem létezhetnek a San Francisco-ban vagy más amerikai városban található irodájuk és cégük nélkül (mert az amerikai befektetők elvárják, hogy ott is jelen legyenek)… és

ha még ott is hím-soviniszták a CEO-k… mi lehet ugyebár itthon…!?

Gyors elemzés után világosan látszik, hogy a Kft. egy relatíve kis tőkéjű cég az amerikai Prezi Inc.-hez képest (még akkor is, ha az eredménykimutatásuk alapján az értékesítés nettó árbevétele 2012-ben: 1 333 378 000 Ft volt, és ezt gyaníthatóan bőven meghaladja majd a 2013-as nettó árbevétel). A 2011-ben 14 millió dollár tőkével ellátott amerikai cég, amely ma már a kb. 50 millió Ft törzstőkéjű Kft. tulajdonosa, 2013 második negyedévében 26 millió felhasználót számlált (és ez a szám állítólag havonta több mint 1 millióval nő).  A két fő felhasználói csomag ára évente 59 és 159 dollár. Ha ennek a két díjnak az átlagát veszem, és mondjuk azt feltételezem, hogy csak a user-ek több mint fele fizet rendszeresen (tehát vélhetőleg, sőt remélhetőleg alulbecsülöm az összeget), akkor is dollár milliárdokra rúgó összeg folyik be az amerikai cégbe, már most: a befektetett kockázati tőke többszöröse, dollárban, miközben a cél minimum 200 millió user. (Ezek természetesen csak az én spekulációim, belülről lehet, hogy teljesen másként néznek ki a pénzmozgások…) Sajnos, feltehetőleg ennek az összegnek kis része szivárog Magyarországra, ráadásul a Kft. alkalmazottai sokkal olcsóbbak, mint az amerikai alkalmazottak (lehet rajtuk “spórolni”, még akkor is, ha a Kft. alkalmazottait rendesen megfizetik a hazai viszonyokhoz képest, mert a személyi jellegű ráfordítás 2012-ben: 941 387 000 Ft volt). Sajnálatos, hogy a magyar és az amerikai cég legfelsőbb (a cégek hivatalos, publikált regisztrációs dokumentumaiba bejegyzett) vezetői egytől egyig, kizárólag férfiak (az alapítók, a legfelső vezetők és az igazgatóság minden egyes tagja férfi). Nem elég a nőket programozóként és menedzserként alkalmazni. Már a kezdet kezdetén is szükség lett volna nőkre, az alapításkor. Nem véletlen, szerény véleményem szerint, hogy pl. a Kft. hazai CSR (társadalmi felelősség) projektje méltatlan a Prezi Inc. árbevételéhez. Sokat dobna a cég megítélésén, az avatott ember szemében, ha gyorsan felvennének egyInternational Head of Corporate Consciousness“-t (ezt ebben a pillanatban találtam ki, mert a CSR elcsépelt és kiüresedett fogalom), és lehetőleg egy nőt kell választani, aki érti a dolgát és ismeri a különböző közegeket, melyekben a Prezi mozog. Az első felső vezető nő pozíciója a Prezi-nél lehetne mondjuk ez: “Chief Social Consciousness Officer” avagy röviden: “CSCO“.

Láttam az egyik PR filmet: a Prezi alkalmazottai egyszerre vettek részt csapatépítésben és önkéntes programban, amikor egy roma telepen szegény emberek házait tatarozták. Először is, a romák is be tudják építeni az ablakokat, nem 5 éves gyerekek. Másodszor, képtelen vagyok elfelejteni a hóban húzgált beltéri, földeletlen, nem vízálló hosszabbítót… ami életveszélyes. Munkavédelemből 1-es. Harmadszor talán egy tech cégnek jobb ötlete is lehetne, mint egy ilyen eléggé gyermeteg és nagyon low tech program. Olyan nemzetközi, társadalmi, oktatási, technológiai programra van szükség, amely ezeknek az embereknek nemcsak reményt, hanem fejlődési, kitörési és önfenntartási esélyt ad. Ez lehetne a Prezi Inc. féle “Moonshot”… hiszen a Google[x] követendő példa. (Instead of “shooting yourself into the foot” with low tech PR, go for a “Moonshot” in social and educational terms with the available technology, money and intellect that you have.) Ötletem annyi, mint a tenger.

Hadd emeljem ki ezt: ha számomra természetes, hogy Árvai Péter és a Prezi támogatják a melegek társadalmi pozícióját, akkor Árvai Péternek természetes kell legyen, hogy én szót emelek a társadalmak felének egyenrangúságával kapcsolatban, a legfelső vezetésben is. Meleg férfi cégvezetőkből nincs hiány, nőnemű cégvezetőkből hiány van a legfelső szinteken. Tessék már észrevenni ezt az anomáliát. A norvég tőzsdei cégek igazgatóságában kötelező a nők 40%-os reprezentációja (és ezt egy konzervatív férfi politikus tette kötelezővé). Lássuk be, az, hogy a legfelső vezetők között nem nagyon vannak nők, az sokszor a férfiak kényelmét hivatott szolgálni, csakhogy uraim a “férfi kényelem” a nők rovására, nem társadalmi szempont egy intelligens és felelősségteljes ember számára, a 21. században. A Google Inc., bár nem norvég cég, hanem egy globális vállalat, mely a Szilícium Völgyben gyökeredzik, ennek ellenére igazgatótanácsában a nők aránya immár 30% (10/3).

Daphne Startup-ja: Coursera

Szándékosan keverem a szezont a fazonnal, tartson ki a kedves olvasó, a hazatérés lehetetlensége egy tőről fakad azzal, hogy itthon a nőket alsóbbrendű lényekként vagy dísztárgyakként kezelik, és nagyítóval kell keresni a nők által vezetett startup cégeket. Hol vannak a magyar Daphne Koller-ek például? Ő a Coursera fenomenálisan tehetséges társ alapítója, aki mellesleg mesterséges intelligencia kutatással foglalkozik, és családjában immár a harmadik olyan generációt képviseli, amelyik doktorátussal rendelkezik. Érdekes, hogy a Courserát amerikai startupként ismeri a világ (2012-ben alapították az USA-ban), miközben mindkét alapítója bevándorló, nem született amerikaiak. Daphne (aki egy MacArthur Fellow) Izraelben, Andrew Ng Angliában született. Daphne kettős (izraeli és amerikai) állampolgár. A Coursera tartalomszolgáltatói és felhasználói oldalról, már a második évében, valójában egy globális startup, hiszen a világ legkülönbözőbb pontjain vannak a partner egyetemek és a professzorok. Diákjaik pedig különösen globális tömeget alkotnak, online. Nyilván az sem ártott a Coursera sikerének, hogy Daphne férje, Dan Avida az OpusCapital IT cégépítéssel és befektetéssel foglalkozó partnere. Ez a nő saját jogán, szinte bizonyosan egy zseni, ennek ellenére, még neki is jól jön, hogy a férje befektetési tanácsadó! Ha a férje mondjuk festőművész lenne, vagy Daphne nem lenne férjnél, akkor lehet, hogy a Coursera nem lenne ennyire sikeres, pedig állítom, hogy a felsőoktatást világméretekben forradalmasító vállalkozás (mindentől függetlenül). Tehát ha a zseni és az időszerűség mellett nem lenne ott az üzleti tapasztalat, akkor nem lenne Coursera, pedig Daphne intellektuális családi háttere kiváló! Még neki is különleges támogatásra van szüksége, hogy a briliáns társadalmi vállalkozása átütő és megérdemelt globális siker legyen. Ezt jegyezzük meg! Továbbá a Coursera felső vezetői megoszlása az első pillanattól kezdve, egészséges módon: 50-50%. Daphne egyelőre nagy ritkaság a maga nemében, és olyan körülményeket kell teremteni, melyek között a nők nincsenek férjeikre és a férfiakra szorulva, ha sikeresek akarnak lenni. Ettől függetlenül azt gondolom, hogy Daphne helyzete ideális, és nincs azzal semmi baj, hogy a férje képes segíteni neki, mivel ez a nő 100%-ban autonóm, kutató, anya, vállalkozó és feleség. Ha a férje féltékenyen őrizné és elnyomná, akkor sem lenne Coursera. Ezt is jegyezzük meg! Mindketten autonóm lények, és ebből a fajta emberi kapcsolatból születnek a legfantasztikusabb dolgok a világon. (Jó lenne tudni, hogy Szandrocha Kamilla is ilyen helyzetben van.)


Daphne Koller (Coursera)

Aki ismeri a szakmai múltamat, az tudja, hogy az egyik legfontosabb kérdés, mellyel tartósan foglalkoztam, az a hazatérés lehetősége és lehetetlensége. Biztos vagyok benne, hogy a külföldön élő százezrek, akik a magyarországi gazdasági válság elől menekültek el innen, boldogan hazajönnének (hiszen, az emberek alapvetően nem szeretnek külföldiek, idegenek lenni egy másik országban, mert a velük szemben létező előítélet igenis fájdalmas… persze ha sok pénzed van, ha munkahelyeket teremtesz, vagy hatalmas eredményeket érsz el, nem tekintenek “annyira” idegennek)… Ha reális esélyük lenne arra, hogy itt ép ésszel, egészségesen és méltósággal boldoguljanak, visszatérnének a szülőföldjükre (lesz idő, talán, amikor ez már teljesen lényegtelen lesz, amikor az emberek a Földet tekintik majd Szülőföldnek). 5-10 évvel ezelőtt éveket áldoztam erre a témakörre, és ma nem véletlenül: teljes visszavonultságban élek. Ismerem a belső emigrációs állapotot. Angolul az “Internal Exile” kapcsán “Internet Exile”-nak szoktam aposztrofálni a jelenlegi életformámat. Az egyik ok a visszavonultságra, hogy itthon a társadalom lehetőségeihez képest a legrosszabb természetű, legkorlátoltabb, és “begolyózott” férfi vezetők mérgezik a közeget (tisztelet a nagyon ritka kivételnek). Ez a torz, hím-soviniszta vezetői réteg is oka annak, hogy nagyon sokan elvándorolnak innen, de térjünk vissza a nők problémáihoz, melyek nemcsak a nők problémái.

Sheryl és a Malőr

Nemzetközileg, a vezetés, a gender kérdések, és a technológiai cégek témakörében olvasottabb körökben közismert az a kis story, hogy Sheryl Sandberg (a facebook COO-ja) nőket motiváló “Lean In” könyvéhez a kiadó “önkéntes”, azaz nem fizetett gyakornokot keresett, miközben a könyvben ugyebár arról van szó, hogy legyenek a nők aktívak, meg esélyegyenlőség kell, meg ne féljenek a tárgyalóasztalnál kinyitni a szájukat (“Lean In”, azaz hajolj előre a tárgyaló asztalnál, passzív hátradőlés helyett, és hallasd a hangodat, és ne üljél kukán az életed fontos pillanataiban), és követeljék meg a munkájuk anyagi megbecsülését… szóval a könyv kiadója, mint kiderült, nem fizetett “intern”-t keresett (nyilvánosan kereste, tehát meg sem fordult a fejében, hogy szembe megy a könyv üzenetével) a könyv szerkesztési munkái során… Nagyon kellemetlen… mert ugye ingyen csak olyan ember képes dolgozni, akinek van kellő anyagi háttere és kapcsolatrendszere, ami ezt a vállalást lehetővé teszi, és akkor ennyit az “esélyegyenlőségről”… meg az anyagi megbecsülés “megköveteléséről”… az USA-ban… Nem is mennék bele, hogy itthon mi folyik… na de egy kicsit azért belemegyek. Itt egy nő (vagy éppen egy férfi, aki nem pofátlan, nem gátlástalan, hanem pl. szerény, és nem dől orrán-száján a tesztoszteron) hiába is követelné az anyagi megbecsülést, mert alapjáraton kihasználják, kiröhögik, ízléstelen megjegyzésekkel illetik, üvegplafon alá szorítják, akadályozzák, nem engedik információkhoz, mert pl. nem jár sörözni, nem trágár, nem részegeskedik, nem drogozik vagy nem szereti a focit, vagy csak simán egy autonóm lény (jaj annak a magyar alkalmazottnak, aki autonóm). Ráadásul sok nő (és sok férfi) itt nem is tudja (mert nem volt alkalma ilyen téren fejleszteni önmagát), hogy meg kellene követelnie a tiszteletet, sőt természetesnek veszik az alpári hangnemet, a kiszolgáltatottságot, a minősíthetetlen stílust, a röhejes fizetést, vagy azt, hogy egy vasat sem fizetnek nekik, akkor sem, ha nagy tudással rendelkeznek és nyilvánvalóan tehetségesek. “Megköveteled a megbecsülést? Dögölj meg.” Ez a hazai alaphangulat. Ilyen körülmények között aztán kialakul a 22-es csapdája, mert módjuk sincs kellő ritmusban és tempóban fejleszteni a felső vezetői készségeiket (most a nőkről beszélek, de folyamatosan tartsuk fejben a férfiak igen népes csoportjának érdekeit is), mert esélyt sem kapnak, mert nincs tapasztalatuk, mert nem engedik őket a kormányhoz… és ez így megy…

Mire Jó a Szakemberek Vándorlása?

Leading in a Complex World - Sheryl Sandberg

Leading in a Complex World – Sheryl Sandberg (Photo credit: World Economic Forum)

Ha valamiért hasznos lehet az, hogy most százezrek vannak kényszerből külföldön, akkor például az öntudatra ébredés hasznos lehet. Lassan egy kritikus tömeg keletkezik, amelyiknek van véleménye, összehasonlítási alapja, megújuló kultúrája, frissített morális érzéke, haladóbb tudása, mert belelát más, sok tekintetben fejlettebb (sok tekintetben azonban szintén válságban lévő) társadalmak értékrendjébe, működésébe, hétköznapjaiba, politikai, szakmai és magánéletébe. Közben nemzetközi kapcsolatokra is szert tesznek. Továbbá ott vannak azok, akik az interneten keresztül folyamatosan érintkeznek a világgal, akkor is, ha fizikailag itthon vannak. Igaz, hogy Magyarország a sok millió szegény országa, de az is igaz, hogy van legalább 1 millió ember, aki most tempósan frissíti a világnézetét, a világlátását, az önképét, és ennek pozitív hatása is lesz (nemcsak negatív). Negatív, hogy családok vannak szétszakítva, de pozitív, hogy amikor a gyerek hazatér, sokkal tájékozottabb lesz. Negatív, hogy a szülei ebből nem értenek majd semmit (hacsak közben szorgosan nem művelték magukat online), de pozitív, hogy majd találkozhat magafajta emberekkel, egyre többel, akiknek ugyancsak megváltoztak az elvárásaik önmagukkal és a közösségeikkel szemben. Igyekezzünk hinni ebben, maradjunk optimisták. A social és digital media, a globális social network-ok pozitív változásokat is hoznak.

Péter és a Férfi Önérdek

Ha jól emlékszem, a “Péter és a Farkas”-ban a fiúcska szembeszáll az agresszorral, hogy megvédje a többieket (és persze önmagát). Reméltem, hogy Árvai Péter világosan látja majd, hogy itthon milyen iszonyatos elmaradottság van a társadalmi egyenlőség terén (a nagy társadalmi szakadék, a minden szinten érzékelhető társadalmi és anyagi egyenlőtlenség a legmérgezőbb dolog, az ítélkezés borzalmas attitűdjeit erősíti… a legmegbetegítőbb nem fizikai jellegű emberi, társadalmi reakció a másik ember felé az ítélkezés, kifejezetten megnyomorító és halálos, mert szörnyű fiziológiai stresszel jár, és a stressz genetikai szinten rombolja le az emberi szervezetet). Reméltem, hogy okosan befolyásolja majd pl. a “Gazella” (az akkreditált technológiai inkubátor pályázatokról döntő) zsűri kiválasztási szempontjait. Lehet, hogy az egyik csapat, melyet egy önálló vállalkozási és startup tapasztalattal rendelkező nő vezetett (saját cége is van), nem teljesítette az összes kimondott vagy kimondatlan feltételt, de ennek ellenére érdemes lenne neki és a csapatának is esélyt adni a jövőben. Örvendetes, hogy a négy nyertes egyikének elnökségében láthatóan van egy nő, de biztosra vehető, hogy a négy nyertes felső vezetői között nem sok a nő (beleértve a részvényes befektető cégek vezetőit is). Mi itt a probléma? Nézzük.

Kigolyózott Nők

Vannak pl. azok a nők, akiknek kivételesen sikerült beverekedni, beügyeskedni, beházasítani magukat a felső vezetői szintre… ők gyakran elférfiasodnak az alkalmazkodási kényszer miatt (tisztelet a szerencsés kivételnek, együttérzésem a kevésbé szerencséseknek), sőt eleve inkább az agresszívabb, tesztoszteronban gazdagabb nők képesek eljutni a legfelső szintre, ők meg aztán nemhogy segítenének más nőket, hanem ott nyírják a nőnemű gyakornokokat, beosztottakat, középvezetőket, ahol csak lehet… hogy a saját kivételes, gyakran iszonyatos áldozatok árán kivívott helyzetüket védjék. Azt hiszem, hogy “a fejétől bűzlik a hal” ebben az esetben így is hangozhatna: Amilyen a felső vezetői mag, olyan mentalitású a HR-es “gatekeeper” a cégnél (hiszen valaki őt is kiválasztotta), és egy nő érdemeken alapuló, cégen belüli előrehaladási esélye (a legfelsőbb szintig) fordítottan arányos a legfelsőbb vezetők rangsorában megszámlálható “golyók” mennyiségével, ha érti a kedves olvasó, hogy mit akarok mondani… (általában esélytelen egy nő, hacsak saját kezűleg meg nem “számolja” azokat a “golyókat”, és gyaníthatóan még akkor is…). Arányaiban minél több a “golyó”, annál kisebb a női esély… Az ilyen cégeknél csak iszonyatos társadalmi és sajtó nyomással lehet változásokat elérni.

Azt is látni kell, hogy ugyan a Prezi-nek pl. volt a melegfelvonuláson kamionja (és erre ők nagyon büszkék, majd szétveti őket a meleg büszkeség), de nincs nőnemű CEO-juk (erről szót sem ejtenek, mert nem érzik szükségét). Árvai Péternek nagyon fontos a homoszexualitása és a melegek ügyének képviselete (megértem, a társadalmi kisebbségek érdekei fontosak). Mindeközben nem fontosak neki a nők… az emberiség felének érdek képviselete? (Ezt nem értem meg!) A Prezi világpiaci termék, sok millió felhasználóval. Ennek a tömegnek optimális esetben a fele nő. Akkor a Prezi felső vezetői csapatának a fele miért nem áll nőkből? Magyarországon hivatalosan négy férfi vezeti a céget, míg az USA-ban legalább hét férfi (ebből három a magyar céget is vezeti). Hol vannak a nőnemű cégvezetők, ügyvezetők vagy igazgatósági tagok? Ha évente lenne “Nőket Cégvezetőnek” vagy “Le az Üvegplafonnal” vagy “Nőket az Igazgatótanácsba” felvonulás, akkor a Prezi-nek nem lenne “kamionja” az eseményen… hiszen fura is lenne…

Tehát ilyen téren a világ szeme Árvai Péter-en és a “Gazella zsűri” döntésén… volt… Tudomásom szerint a pályázó csapatok 10%–át vezette nő… de persze (még) nem látok bele minden pályázó alapító okiratába (főleg a nyerteseket vizsgáltam). A kiírásban nem volt kizáró feltétel a nemzetközi inkubációs tapasztalat hiánya, ennek ellenére az egyik elutasított csapatnak (egy startup-nak), akik éppen egy nő vezetésével prezentáltak (volt bennük bátorság, hogy így tegyenek), azt hozták fel indoklásul, hogy nem tudnak nemzetközi inkubációs tapasztalatot felmutatni!? Nem állíthatjuk, hogy Magyarországon hemzsegnének a kiváló, sikeres és tapasztalt nemzetközi technológiai inkubátorok (a nyertesek közül nem mindnek van direkt inkubációs tapasztalata, van, akinek “csupán” saját vállalkozási tapasztalata van), főleg nem hemzsegnek a nők által vezetett technológiai startup-ok… Akkor honnan lenne és honnan lesz itt egy friss csapatnak, egy nő vezetésével, nemzetközi startup inkubációs tapasztalata?

Ha van is pár (főleg) férfiak által vezetett inkubátornak megközelítőleg az elvárthoz hasonló szakmai tapasztalata, kénytelenek leszünk levonni a következtetést, hogy ez egy jellegzetesen hazai pályázat volt, melyben már létező, de eddig nem igazán bizonyító, vagy frissen, direkt a pályázat miatt alakult inkubátorok kapnak majd előre leosztott pályázati pénzeket, főleg ha korábban JEREMIE támogatásban részesültek? (Tisztelet a kivételnek.) Pár hónapja hallottam az egyik (immár) nyertest nyilatkozni a pályázattal kapcsolatban, és az volt az érzésem, hogy ő már biztosan tudja, hogy nyernek majd (sütött belőle az önbizalom), de honlapjuk az még nem volt (akkor még hiába kerestem)… és nyertek is, pedig nem voltak benne a JEREMIE programban… (végeredményben van remény azok számára is, akik nem kaptak JEREMIE alap támogatást, nem is egy ilyen pályázó lett sikeres). Honlapjuk már van, de a csapatról nem tudunk meg semmit, hiába is keressük az arcokat. Remélem, hogy sikeres lesz a startup inkubátor, amelyik maga is egy rizikós startup (a Digital Factory egy “egyszemélyes részvénytársaság”… elképzelem az “egyszemélyes igazgatóságot”, amint Pasaréten, tőlem úgy 15 percre lázasan keresi a cégébe az embereket, a nappalijában, a kanapén, a neten…). Mindent összevetve, olyanok nyertek, akik rendelkeznek nemzetközi kapcsolatokkal és üzleti tapasztalatokkal.

A zsűri sajátos, zsűrizés közben bekövetkezett széthullásáról most nem is ejtenék szót… Ha az nem számít, hogy a zsűri tagjai nem ugyanazok voltak az elején, mint a folyamat végén… akkor mi számít? Árvai Péter lassan megismeri a hazai közeget, meglehetősen ki is merült a zsűrizés során. Meglehet, néhány nőnemű tulajdonos és CEO gyorsan finomhangolhatná a helyzetértékelését. Ha jó képességű nőnemű vezetőt látunk egy lelkes startup élén, akkor bizony pozitívan kell diszkriminálni, hogy a hátrányt, melyet a nők által vezetett (technológiai) cégek hiánya jelent, gyorsabban lehessen leküzdeni, különösen egy elmaradott, egyenlőtlen, paternalista társadalomban, amilyen a magyar. Nem azt kellett volna keresni, hogy mit nem tud felmutatni a korábban említett, jobb sorsra érdemes csapat, melyet egy nő vezetett, hanem azt kellett volna feltárni, hogy mivel rendelkeznek! Persze, meglehet, hogy ebben a körben még nem látszottak elég ígéretesnek, de hátha a következő körre kidomborítják a nemzetközi startup inkubációhoz szükséges tapasztalataikat, csapat szinten. Nekik különben már szeptemberben megvolt a 40 milliós jegyzett tőkéjük, ami a nyertesek feléről a mai napig nem mondható el, a nyilvános cégadatok alapján.

Vezetés, Cégek, Nők, Inkubátorok és Gyorsítók

Lássuk mi történik 2014-ben. Valami mocorog a startup témában Magyarországon, de sokkal több inkubátorra lesz szükségünk, hogy néhány sikeres “gyorsító” ki tudjon emelkedni közülük, akár később felhasználva a többi, kevésbé sikeres inkubátor hasznos erőforrásait, tehetséges szakembereit. Tény azonban, hogy két év alatt kevesebb mint 200 milliós inkubátoronkénti támogatásból, és inkubátoronként egy tucat startup cégből még nem alakul ki nemzetközi kritikus tömeg, akkor sem, ha egy év múlva már nyolc inkubátor lesz. Az inkubátorok mellett szükség lenne továbbá adókedvezményekre, járulék kedvezményekre, vagy adó és járulék mentességre, mondjuk az első 3 évben (különösen a kis startup-oknak), mert ha ilyesmire nincs mód, akkor az állam csak az egyik zsebéből a másikba rakja a pénzt, miközben mézesmadzagot rángat az adrenalin túltengéses startup alapítók előtt, és nagyban növeli a bukásuk esélyét, mert az első perctől tartja a markát. Ráadásul, ha egy cég nem sikeres, akkor itthon nem tud gyorsan “kiszállni”, mert a megszüntetés (és a működtetés) egy agyrém (miközben az alapítás gyorsan megy). Ésszel kellene ezt csinálni. Át kellene gondolni a folyamat minden elemét, és a lehető legnagyobb kedvezményeket kellene az ilyen cégeknek biztosítani, ha azt akarjuk, hogy 10 éven belül kihúzzák az országot a gödörből. És ezen belül mindennél fontosabb a nők startup vállalkozókedvének és sikerének támogatása, mert a társadalmi felelősségvállalás és az etikus business kulcsa az ő kezükben van.

Sokszor kérdezik a társadalomtudósokat és az érdekvédőket, hogy miért kellene pozitívan diszkriminálni a nőket pl. a parlamentbejutáskor, vagy a cégvezetés terén. Azt az álságos mondatot már hallani sem bírom, hogy “Mitől lennének a nők méltóbbak politikusnak vagy vezetőnek, mint a férfiak?”… Miközben mennyi, de mennyi méltatlan férfi parlamenti és felső vezetői ámokfutását: teljesen magától értetődőnek veszik. Nem a nők méltóbbak a férfiaknál vezetőnek, hanem bizony a férfiak nem méltóbbak a nőknél. Ennek ellenére sokkal több férfi tölthet be magas vezetői pozíciókat. Azt érdekes módon senki sem kérdőjelezi meg, hogy a gazdasági fejlődés érdekében egyes startup-oknak pozitív diszkriminációra, avagy inkubációra, tanácsadásra, kiemelt bánásmódra van szükségük, hogy a nemzetközi piacok kihívásai között gyorsan megerősödhessenek és sikeresek lehessenek, pedig semmi garancia sincs arra, hogy beválnak. Azonban, ha akár csak egy részük is beválik, akkor megérte a befektetés! Hölgyeim és Uraim: Éppen ugyanígy a nőket is, ha tetszik, vezetői inkubációban kell részesíteni, vezetői “gyorsító” programok keretében kell “érlelni” őket, és előrejutásukat kiemelten kell kezelni, társadalmaink egészséges létezése, hovatovább fönnmaradásunk érdekében. A nők és a férfiak autonóm és torzulásmentes egymás mellett létezése és együttműködése az egyetlen morálisan elfogadható jövőkép, és ehhez mind a nők, mind pedig a férfiak önbizalmát, öntudatát és tudását meg kell erősíteni.

Releváns cikkek, videók, rádióműsorok (az angol idézetekhez magyar fordítást is rögtönöztem):

Update: TechCrunch November 14, 2013: Online Presentation Startup Prezi Zooms To 30M Users And 96M Prezis, Hires Apple, Google, Flip Video Execs For Global Growth

Gender Equality Index: Hungary

This American Life: Testosterone (audio)

The Clueless White Bro Culture of Silicon Valley

Tech Scores on Forbes’ 100 Most Powerful Women List…

23andMe’s Daring CEO On CBS: Anne Wojcicki

Anne Wojcicki

Looking For Rock Stars and Ninjas in All the Wrong Places

“Google figured out within its first 12 people that if they wanted to truly pull the best talent from wherever it could, diversity mattered on even its earliest team.”

A Google már az első 12 ember felvétele során rájött, hogy ha igazán a lehető legtehetségesebb embereket akarják bárhonnan megszerezni, akkor a diverzitás már a legkorábbi csapatban is nagyon fontos szempont.

“Their focus on diversity in hiring was real, important and ultimately, served as a massive competitive advantage over other companies who followed the same, tired playbook. Over a decade later, Google has built the greatest Internet company of all time, on whose technical, product and business success was pioneered by a diverse team, many of whom happen to be women and people of color.”

A diverzitásra fókuszálás részükről valódi cél volt, fontos volt, és végül masszív versenyelőnynek bizonyult más cégekkel szemben, akik a régi és fárasztó forgatókönyv szerint játszottak. Egy évtizeddel később a Google minden idők legnagyobb internet cége lett, és technikai, termék és üzleti sikerét éppen erre az úttörő jellegű, diverzitásában egyedülálló csapatra építette, melyben rengeteg a nő és a színes-bőrű ember.  

It Does Apply to You: Bridging the Gender Gap in Business

Why the World Needs Women Entrepreneurs

Saying High-Tech Is a Meritocracy Doesn’t Make it So

“Only 3% of high-tech firms are owned by women, and women hold only 25% of computer occupations in the US. (Department of Labor)”

A high-tech cégeknek csak 3%-át birtokolják nők, és a számítástechnikai állásoknak csak 25%-ában találunk nőket az USA-ban. (Munkaügyi Minisztérium, USA)

“Research shows that women face persistent barriers … in the high tech industry — to name a few: isolation, a lack of access to influential social networks and mentors, lack of role models, stereotyping, unwelcoming cultures, and organizational practices that are not adapted to a diverse workforce.”

A kutatásokból kiderül, hogy a nők állandó akadályokkal találják magukat szemben, például, hogy csak néhányat említsünk: izoláció, a befolyásos társadalmi kapcsolati hálókhoz, mentorokhoz való hozzáférés illetve a példaképek hiánya, sztereotípiák, barátságtalan közeg, és olyan szervezeti gyakorlatok, melyeket nem heterogén alkalmazotti közösségek számára dolgoztak ki.

MoolaHoop Launches Crowdfunding Platform Dedicated to Women Entrepreneurs

“Despite the fact that women own 10.6 million businesses in the U.S. and represent 35 percent of startup business owners, they receive a piddling 4.2% of venture capital funding. This means women-owned companies tend to be smaller and grow more slowly than companies owned by men. MoolaHoop launched a crowdfunding platform for women entrepreneurs today to bridge this gap.”

Az USA-ban a nők 10,6 millió vállalkozás tulajdonosai, a startup vállalkozók 35%-át reprezentálják, de csak a kockázati tőke 4,2%-ához jutnak hozzá. A MoolaHoop elindította a kifejezetten vállalkozó-nőknek szóló crowdfunding platformját, hogy áthidalja a kirívó szakadékot.

7 Ridiculous Restrictions on Women’s Rights Around the World

Not only is Hungary among the countries where people are most likely to hate their jobs, but according to this article, Hungary is also among the countries where the gender disparity is very large.

Ha nem lenne elég, hogy Magyarország igen szomorú helyen van azon a listán, amely az emberek munkához való viszonyát elemzi, akkor itt van egy másik lista, mely szerint az ország szintén szégyenletes helyen van, ami a nők és férfiak közötti egyenlő bánásmódot illeti.

Why Google Wants Women (video)

“Vice President of Google[x] Megan Smith talks about the biases against women in engineering that she has personally overcome, and how companies like Google are combating the glass ceiling.”

Megan Smith a Google[x] alelnöke az általa gyerekként megtapasztalt, nőkkel szembeni előítéletekről beszél (a mérnöki szakmában), illetve arról, hogy a Google-höz hasonló cégek hogyan küzdenek az üvegplafon ellen.

The House that Helped Build Google

Susan Wojcicki saját (régebbi) garázsa előtt, melyben anno a Google “inkubálódott”… Susan ma a Google egyik felső vezetője. Egyik testvére, Anne Wojcicki ma Sergey Brin felesége és a Google által finanszírozott 23&Me biotech alapítója és vezetője.

Powerful Ads Use Real Google Searches to Show the Scope of Sexism Worldwide – Simple visual for inequality Alább egy kép abból a kampányból, mely egyszerű Google keresések automatikusan felajánlott választási lehetőségeivel demonstrálja a nőkkel szemben tapasztalható diszkriminációt világszerte… Arra, hogy “a nőket/a nőnek”, ezt ajánlja a Google algoritmusa a legnépszerűbb globális keresési kulcsszavak hatására: A nőket helyre kell tenni… A nőnek tudnia kell, hogy hol a helye…  A nőket kontrollálni kell… A nőket meg kell regulázni

“This campaign uses the world’s most popular search engine (Google) to show how gender inequality is a worldwide problem. The adverts show the results of genuine searches, highlighting popular opinions across the world wide web.” (!)

Fontos szakkifejezés: “Affirmative action (known as positive discrimination in the United Kingdom and as employment equity in Canada and elsewhere) refers to policies that take factors including “race, color, religion, sex, or national origin” into consideration in order to benefit an underrepresented group “in areas of employment, education, and business”. The concept of affirmative action was introduced in the early 1960s as a way to combat racial discrimination in the hiring process, and in 1967, the concept was expanded to include gender.” (Ezen a linken a magyar verzió is megtalálható

Update from March 15., 2014: If you think that men and women have an equal opportunity as entrepreneurs in society, you are at least ignorant. If I consider the fact that VC money is mostly controlled by men, and if I add the results of the new MIT/Wharton study: Does it mean that male venture capitalists unconsciously and overwhelmingly prefer to invest in very handsome men? Does it mean that latent or undisclosed or open male homosexuality governs VC investments? Does it mean that the majority of women have no chance of making it as entrepreneurs due to this bias when competing against men in front of male investors? Is this happening in other fields, like science or politics as well? Obviously it is. Testosteron, looks, objectification, big money, business, power, and men go hand in hand…